Az öreg paraszt megkéri fiatal, ezermester hírében álló szomszédját, ugyan javítaná meg nála a lyukas tetőt, mert elkorhadt és minduntalan beázik. A fiatal át is megy, egész délután dolgozik odafent, majd jelenti, hogy kész a munka.
Az öreg érzi, hogy a jótettet valamivel viszonoznia illenék, de hiába, olyan a természete, hogy utál adni.
-Nem is tudom, hogy háláljam meg a szívességedet, öcsém! - mondja. - Adnék egy kosár szilvát, de még zöld. A körték sem igazán érettek. Talán egy csirkét? De azt meg röstellem, olyan kicsinyek.
- Sebaj, bátyám! - vigasztalja a fiatal szomszéd. - Akkor adjon belőlük kettőt.
Értékeld a viccet: